Klíma fogyasztását befolyásoló tényezők
A klímák fogyasztását sok tényező befolyásolhatja. Ezen tényezők ismeretében további energia spórolásra nyílhat lehetőségünk. Nézzük meg, melyek ezek az alapvető, fogyasztást meghatározó tényezők:
| Fogyasztás befolyásoló tényező |
Közvetlen ok |
| Mekkora, és milyen rendeltetésű helyiséget klimatizálunk |
teljesítményigény |
| Hány fokra hűtünk, hőmérséklet-beállítás |
teljesítményigény |
| Milyen hatásfokú géppel klimatizálunk |
energiaosztály, COP, EER |
| Mennyi ideig tesszük mindezt |
használat, napi x óra |
Az első szempont, amikor a klímát egy adott helyiséghez kiválasztjuk, a helyiség teljesítményigénye. Ezt az igényt meghatározza a helyiség mérete, rendeltetése, fekvése, falak, nyílászárók szigetelésének milyensége, valamint az egyéb, "bevitt" hőforrások mennyisége. A helyiség mérete döntő, hiszen minél nagyobb, annál nagyobb teljesítményű készülékkel lehet lehűteni. Ha egy helyiségre x watt teljesítményű klíma elegendő, és egy nagyobb (pl. 2x) teljesítményű lesz felszerelve nem jelenti azt, hogy a nagyobb készülék dupla villanyszámlát okoz.
A nagyobb teljesítményű készülék nem jelenti feltétlenül a fogyasztás növekedését, hiszen a nagyobb kapacitású klíma kevesebb ideig fog működni.
Döntően befolyásolja a klíma fogyasztását a beállított hőmérséklet értéke. Mivel az elszállított energia és a beállított hőmérséklet, illetve a kinti hőmérséklet különbsége között egyenes arányosság áll fenn, minél nagyobb különbséget állítunk be a külső levegő hőmérsékletéhez képest, annál nagyobb fogyasztással kell számolnunk.
A túl nagy hőmérsékletkülönbség beállítása - egészségügyi hatások mellett - a fogyasztás tetemes növekedésével is járhat.
A leginkább meghatározó szempont a fogyasztásnál a gépek hatásfokában rejlik. A hatásfok a klímák műszaki felépítésétől, a kivitelezés precízségétől, valamint a használt hűtőközegtől (R410A, R407C stb..) is függ. A hatásfokot, vagy jóságfokot számokban mérve is kifejezik, melyeket EER és COP számokkal jelölnek. Ezek a számok kifejezik, hogy egy klíma 1 kWh elektromos energiából mennyi hűtő, vagy fűtőenergiát képes előállítani. Minél nagyobbak ezek az értékek, annál kevesebb elektromos áramot használ fel a klíma ugyanakkora tér lehűtésére vagy felfűtésére.
A következő táblázat jól mutatja a hatásfok fogyasztásra gyakorolt hatását. A példában két átlagos (3,5 kW) teljesítményű készülék fogyasztását szemléltetjük, napi átlag 6 órás kompresszor futásidővel.
| |
Hűtőtelje-sítmény |
EER |
Teljesítmény-felvétel |
1 óra fogyasztás Ft |
6 óra fogyasztás Ft |
30 nap fogyasztás Ft |
| 1. készülék |
3,5 kW |
4 |
875 Watt |
36,75 Ft |
220,5 Ft |
6.615 Ft |
| 2. készülék |
3,5 kW |
2,8 |
1250 Watt |
52,5 Ft |
315 Ft |
9.450 Ft |
| 42 Ft/kWh-val számolva |
Ugyanezen hatékonysági értékek alapján sorolják a gépeket energiaosztályokba ("A" osztály = legjobb hatásfok) is, így nagymértékben csökkenthetjük a felhasznált energiát, ha jó hatásfokú (magas COP, EER számok, vagy "A" energiaosztály) gépet választunk. Magas hatásfokúak az inverteres klíma készülékek, melyek a teljesítmény fokozatmentes szabályozásával takarítanak meg energiát.
A klíma hatásfoka jelentősen befolyásolja a fogyasztást. Egy "A" energiaosztályú géppel ezrekkel lehet kevesebb az áramfogyasztás számlája
Minél több kilométert megyünk az autónkkal, annál több benzin fog elfogyni belőle. Ez így van a klíma készülékeknél is. Ha egy nap csak 2 órára kapcsoljuk be, kevesebbet fog fogyasztani, mintha 8 órát menne, viszont 6 órával kevesebb "jóidőben" lesz részünk. Az energiafogyasztás, a klíma elektromos(!) teljesítményének és az időnek a szorzata, ezért döntő befolyásoló tényező, hogy hány órát használjuk a készüléket. Ezzel az idővel értelemszerűen mindenki a maga igényeihez mérten képes kevesebb fogyasztást elérni.
Kapcsolódó oldalak:
|
